Ways of Darkness
Ways of Darkness
avatar Log in

Bryant etrandi király

From Ways of Darkness
Nyelv: English  • magyar
I. Bryant király
King Bryant.png
Bryant arcáról készült érme
Vitális információk
Neme Férfi
Rassza Ember
Születése EAU 687 Edhealasse, 20
Halála EAU 744 Moribel, 12
57 Artograchi években,
59 földi években (halálakor)
Vallása Titanist Religion.svg Titanizmus
Családja
Apja Kymbern Londbert
Anyja Rióna Osrikiana
Házastársa Mythela királynő
Gyermekei Eurenic
Cairbré
Rióna
Toiréasa
Linett
Yura
Etrand királya
Uralkodása 718-744 EAU
Elődje I. Calder király / Mythela királynő
Örököse I. Cairbré király

I. Bryant etrandi király (Etrandiul: Bryant ; IPA: [b̥ɾʏɐnt~b̥ɾɥɑnt], születési nevén Ladislaus Londbert (Etrandiul: Ladislaus Londbert ; IPA: [lɑdɪslɐʊ̯s lɔndbəɹt]) volt Etrand de facto uralkodója 718 és 744 EAU közt, valamint a hivatalos alapítója a Bryantid dinasztiának, bár ő maga sohasem tartotta annak magát, uralkodását a Tondbertid dinasztia folytatásaként tekintve.

Élete során a Mythela királynővel való házasságát matrilineális, avagy női ágú házasságnak tartották, valamint Mythela volt Etrand hivatalos uralkodója - Bryant csak az ő nevében tette döntéseit. De jure, avagy jogszerűen Mythela volt a tényleges államfő, Bryant semmi több mint az ő férje. A de facto valóság viszont pont az ellentéte volt: a politikában nem érdekelt Mythela visszavonult a közéletből és nemhivatalosan Bryantra ruházta uralkodói hatalmát, jogköreit és kötelességeit. Mythela csak Bryant halála után jelent meg újra a politikában.

Halála után örököse Bryantot puszthumusz de facto uralkodóvá avattatásban részesítette, átírva a történelmet és kinevezve halott apját mint egy új dinasztia - a Bryantid dinasztia - alapítóját, ezzel véglegesen trónfosztva a Tondbertida házat.

Korai élete

Bryant király születési neve Ladlslaus Londbert volt. A Londbert család egy valaha nagy presztízzsel rendelkező nemesi család volt Dél-Etrandban, melynek alapítója maga Corlagon király rokonságába tartozott. Sajnos hat évszázad alatt a család pátriárkáinak sikerült a családi vagyon és birtokok nagy részét eljátszaniuk, így a 7. század elejére a valaha nagybirtokos nemesi család hétszilvafás nemesi státuszba süllyedt le.

Ladislaus EAU 687 Edhealasse, 20-n született, mint Kymbern Londbert és Rióna Osrikiana legidősebb fia. A párosnak ezen kívül még született egy Yela nevezetű lánya, és egy Morthen nevezetű fia. A fiatal Ladislaus oktatása Grandfolkban történt, méghozzá a Királyi Akadémián, ahol jogot és gazdaságot tanult, mielőtt testvérével együtt visszatért volna apja birtokára, hogy megtanuljon kardozni és lovagolni. Késő tizenéveiben Ladislaus visszatért Grandfolkba folytatni tanulmányait. 708-ban lediplomázott, majd apja ajánlásával a városi adminisztrációban kezdett el dolgozni, eleinte mint "adógyűjtő tiszt", amely a félrevezető nevével ellentétben sokkal inkább tanácsadót jelent, ki a városi adminisztráció adópolitikájába szól bele.

Politikai karrier

A városi adminisztráció részeként Bryant politikájának nagyon gyorsan meglett a hatása: nőttek az üzletek, és két éven belül erősen megnőttek az életkörülmények a fővárosban. Több pénzt csörgött a királyi kincstárba.

Ladislaus Londbert a korai huszaséveiben

Magától értetődő, hogy nem tartott sokáig, míg maga Calder király is felfigyelt a fiatal tehetségre és felfogadta a királyi udvarba, mint királyi tanácsadó. Ladislaus keményen dolgozott, hogy Etrand helyzetén javítson, gazadságban és joguralomban egyaránt, viszont mivel nem volt több mint a király tanácsadója, a kezei meg voltak kötve, és csak annyira lehetett az általa előterjesztett reformokat bevezetni, amennyire a király egyetértett velük.

A fiatal Mythela hercegnő, kinek a kezére hajazott Ladislaus.

Egy nap viszont pletykák kezdtek el terjengeni, hogy Ladislaus egy trónkövetelő volt ki a trónt magáénak akarta. Hogy eme pletykákat elűzze, 26 éves Ladislaus megkérte a király 15 éves lányának, Mythelának a kezét, kivel más pletykák szerint tiltott romantikus viszonya volt. Calder király elutasította Ladislaus javaslatát és megtiltotta Ladislaus és Mythela házasságát, mondván hogy "a király és a király közvetlen szolgálói ne házasodjanak". Vígaszdíjként viszont Ladislaust kinevezték a törpök által lakott Észak-Etrandi régió kormányzójává, hol az állítólagos feladata a joguralom visszaállítása és az egymás ellen hadakozó klánok kibékítése volt. A király valódi motivációja az volt, hogy megszabaduljon lánya kérőjétől úgy, hogy olyan helyre küldi, hol a lehető legmesszebb lehet a királyi udvartól.

Nagy meglepetésére, Ladislaus nem egymással viszálykodó klánokat talált, hanem petíciókat indító törpöket és gnómokat, kik állandóan a király visszaélései miatt reklamáltak. Reklamáltak, hogy a király állandóan csökkentette autonómiájukat, az adminisztráció lassú és ineffektív volt, a régió gazdasága hanyatlott a nagy potenciál ellenére. A paranoiás petícionisták már olyan rémhíreket terjesztettek, hogy a király a törpök vallásszabadságának megszüntetését tervezi. A valóság persze az volt, hogy mindez csak egy pletyka volt, és még Calder király sem merte volna megszegni a több évszázados szerződést. Mindezek ellenére Ladislaus hamar rájött, hogy sok dolga volt.

Ladislaus munkáját azzal kezdte, hogy szelektív adózási politikát vezetett be, mellyel a kisebb üzletek gyarapodását segítette, valamint pénzköltésre ösztönözte a törpöket, a zsugoriságot ellenezve. Újradolgozta a tarifákat és elkezdte államilag támogatni a bányászatot. Kihegyezett füllel hallgatott a törpök reklamációira, és minden tőle tellhetőt megtett, hogy orvosolja az esetleges problémákat. Munkásságra elég gyorsan elkezdett gyümölcsöt hozni, az életkörülmények javultak, megszűntek a koncepciós perek, valamint a maradék bevételt egy új törp milícia felállítására költötte, mely segített a biztonságát és békét megőrizni.

717-re Ladislaus népszerűsge az egekbe nőtt, sokan már Igazságos Ladislaus-ként emlegették őt - Calder király egyre féltékenyebb lett Ladislaus növekvő hírnevére. Ez volt az az idő is, mikor Ladislaus megkapta a Bryant becenevet, Szent Briantius után, ki a katonák és ügyvédek, valamint a törvények és joguralom védőszentje volt - főleg az ősi törvényeké. A király megfosztotta Ladislaust posztjától és háziőrizetbe záratta. Az a hit vezérelte, hogy ugyanolyan effektíven tudja majd kormányozni a földet, mint Ladislaus, így nekiállt, és újra elkezdte megfosztani a törpöket autonómiájuktól, akik bár nem lázadtak, mégis elegük volt a királyból és visszavárták Ladislaust. A király elkezdte újra növelni az adókat egész Etrandban, feldühítve nemest és jobbágyat egyaránt. Észak-Etrandban betiltotta a törp vallás nyilvános gyakorlatát, a feszültségeket tovább hevítve.

Calder vesztét végül nem lázadás, s nem is gyilkosságú kísérlet okozta, hanem egy vadászbaleset, mely alatt halálosan megsérült. A belső vérzést okozó sebesüléseit nem vették komolyan, így nem jött pap, aki meggyógyította volna. A felesége akkoriban terhes volt. Élete utolsó három napjában a király megkövetelte a nemességtől, hogy tegyenek esküt a még meg nem született fiára. Három nap múlva Calder király meghalt, valamint felesége elvetélt.


Ascension to throne

718-ban Calder király meghalt. Egyetlen gyermekére Mythelára jogosan várt a trón, viszont Calder három öccse - Kerlon, Símner és Zylf - ezzel nem törődött, és indítottak egy lázadást a trón megszerzésére. Nem tudtak kompromisszumra jutni: Symner azt ajánlotta, hogy Mythelából bábkirálynőt kellene csinálni, és hármuké lehetne a tényleges hatalom - Kerlon és Zylf viszont saját maguknak akarták a trónt, és nem tűrtek semmiféle kompromisszumot.

A három összeesküvő testvér azonnal felosztotta egymás közt Etrandot, viszont Észak Etrand egy negyedik játékos lett: a királynő oldalán az Osriking ház háborút indított a testvérek ellen, majd a ház vezetőjének halála után az Osrikingek kiszabadították börtönéből Ladislaust - ki ténylegesen felvette a Bryant nevet - hogy vezesse tovább a hadjáratot.

Elősször Symner állt győzeleme - elfoglalta Grandfolkot. Mythela és a loyalistái elmenekültek a városból, Etrancoastba menekülve. Távollétében Symner elrendelte, hogy Mythelát nyilvánítsák házasnak, méghozzá egy idős udvarnok feleségének, ezzel megakadályozva, hogy egy nagybirtokos a királynő segítségére siessen azzal a szándékkal, hogy a háború után feleségül vegye.

Symnert hamarosan Zylf és Kerlon szövetsége kényszerítette ki Grandfolkból, majd Symner feje lándzsanyélre került. Miután Symner kiesett a játékból, a háborút folytatta Zylf, Kerlon, valamint a királynő oldalán harcoló lojalisták, kik egyik fele Bryant vezetése alatt harcolt Észak-Etrandban, másik fele pedig Mythelával a várfalak mögé húzódott vissza Etrancoastban. Bár Zylf volt az erősebb, háromfrontos háborúra készült, hisz ellenfelei három irányból vették körbe: északon Bryant fokozatosan előrecsörtető seregei, délen az ellene forduló Kerlon, keleten pedig Mythela loyalistái Etrancoastban.

Ahogy előbb is említésre került, Bryantot kiszabadították börtönéből az Osrikingek, kiknek a csapatait Bryant öccse, Morthen Londbert vezette. Kiszabadítatása után Bryant elkezdte saját seregét felépíteni a hozzá hű törpökből. Miután Bryant törpökből álló csapatait és Morthen az Osrikingek zászlóharcosait egy hadsereggé kovácsolták, megindúltak délre, ahol vérontás nélkül bevették Steelhelm városát. A paranoiás Zylf, kit erősen megrendítették az események, békét kötött Kerlonnal, és megegyeztek hogy egyesítik erőiket Bryant ellen. Morshu Malmának Csatájában Bryant csapatai sorsdöntő győzelmet arattak Zylf és Kerlon felett. A csata alatt Zylf úgy döntött, hogy elárulja testvérét, viszont nem kommunikált csapataival elég gyorsan, így őt magát ölette meg a testvére. A csata végén maga Kerlon börtönbe került.

Ez viszont nem jelentette a háború végét. Zylf és Kerlon támogatai még mindig harcoltak Zylf fia, Brelon vezetése alatt, ki kétségbeesettségében ostrom alá vette Etrancoast fővárosát, Yrvhavent, Mythela kiráylnő utolsó menedékhelyét, valamint kalózokat bérelt fel, hogy vegyék blokád alá a várost. Mindezek alatt Bryant elfoglalta Grandfolkot, érvénytelenítette Mythela "házasságát". Miután megbűntette azokat a királyi udvarnokokat, akiket bűnösnek és árulónak ítélt, folytatta keleti hadjáratát. Brelon, ki hírtelen két hadsereg közt talált magát, megadta magát. Mivel Brelon ostroma egy kudarc volt, ezért a kalózok felfogadása célját veszítette - ennek ellenére a kalózok jöttek és támadtak. Brynat úgy döntött, hogy abszolválja Brelont a magasfokú árulás bűne alól, viszont kötelezte rá, hogy saját pénzéből finanszírozza a kalóz-probléma megoldását, és a kalózok által okozott kár eltakarítását.

A győztes Bryantnak felajánlották a koronát, de ő elutasította, mondván hogy csakis a törvényes uralkodó, Mythela jogáért harcolt. Miután Mythelával Grandfolkba vonult a győzelmet megünnepelni, megkérte Mythela kezét, ki igent mondott - azt mondják hogy kettőjük házassága egy szerelmi házasság. Az esküvő után Bryantot királlyá koronázták, mint I. Bryant király.

Uralkodása

Bryant nem volt éppen szigorú uralkodó, és volt ellenségeinek megkegyelmezett abban az esetben, ha elismerték uralmát és megbánást tanusítottak tetteikért. Brelonnak megengedték, hogy megtartsa birtokait, valamint még szerepet is kapott a királyi udvarban, és később kitüntetéseket kapott szolgálataiért. Hasonló volt Kerlon és Symner fiainak sorsa is, hisz Bryant azt mondta, hogy "egy gyereket se büntethetünk meg szülei tetteiért". Viszont azok, kik képtelenek voltak elfogadni az idők szelének változását hamar keményen megbüntetve találták magukat. Egy tábornok ki Brelon alatt szolgált, megpróbálta az új királyt értékes ezüsttányérokkal megvesztegetni - börtönbe zárták, majd száműzték az országból. Maga Kerlon is megtagadta a meghajolást új királya és királynője előtt, az előbbit trónbitorlónak nevezve - halálraítélték, de oly módon végezték ki, melyet elfogadhatónak találtak rangjához mérten, valamint egy harcoshoz illő temetést kapott kivégzése után.

Uralkodása alatt Bryant a Tondbertidák nevében uralkodott, bár ez lehet hogy nem volt több mint egy egyszerű gesztus azok fölé kik értük harcoltak. Első éveiben még sokat kellett csatároznia helyi lázadókkal, fosztogatókat, kalózokkal, valamint kisnemesekkel kik még mindig megkérdőjelezték uralkodását, lassan de biztosan konszolidálva uralkodását az ország felett. Miután végre ténylegesen béke lett, Bryant visszaállította a joguralmat, mely sok változással jött, melyeknek kollektívan a történészek "A Nagy Megújulás", "Bryantida Reformkor" és "Második Államalapítás" neveket adták. Ezek az új gazdasági is jogi reformok hamarosan gyümölcsöt hoztak és Etrandból egy virágzó országot csináltak. A városok autonómiát kaptak a korona fennhatósága felől, valamint a belső vámok lebontása a kereskedelem növekedésével járt. Bryant visszaállította a törpök ősi jogait, és esküt tett rá, hogy meg fogja őrizni a szerződést. Több és több törp bányát nyitottak, hogy gyémántot, aranyat és ezüstöt bányásszanak, kielégítve az ezekre igényt tartó feltörekvő kereskedőosztályt.

Pirothea Nelvarryl hatása alatt Bryant megpróbálta a sötételfeket emancipálni, de ez csak félsiker volt. Bár több fővárosi sötételf kezdett áttérni a törvényes életmódra, a királyi akarat nem tudja megváltoztatni a lakosok nézeteit a sötételfekről.

Uralmára a legnagyobb veszély uralkodásának 15. évében jött, mikor egy Aederik nevezetű paraszt megjelent a nyilvánosság előtt, magát Calder utószülött fiának állítva, kinek titokban kellett élnie, mert meg akarta őt öletni a Trónbitorló. Követelve, hogy állítsák vissza a jogait.

Ezen esemény előtt Etrandban az élelemtermelésre katasztrofális hatással volt egy nagy szárazság. Sok paraszt Bryantot okolta ezért, hiszen a király minden tőle telhetőt megtett, hogy a városoknak jusson elég élelem. A parasztok azt remélték, hogy mivel Aederik köztük nőtt fel, ezért ha trónra kerülne, a parasztok javára hozna törvényeket. Az ország több régiójában felkeltek a parasztok Bryant ellen, ki tagadta, hogy Aederik királyi vérből származott volna. Ezrek haltak meg Aederik Forradalma alatt, melyet egyes történészek a Hamas Király Háborújának neveznek. Végül Aederiknek nem sikerült meggyőzni egy nagyhatalmat sem, hogy segítsen neki. Parasztseregét szétverték a királyi seregek a Mitrid síksági csatában. A parasztokat erőszakkal visszavitták falvaikba, ahol büntetésül húsz évre röghöz kötötték őket. Aederik holtestét sohasem találták meg, mely új mítoszokhoz vezetett, miszerint Aederik még mindig él és bújkál. Bár néhány évtized múlva ezen történetek semmissé váltak, Aederik még mindig sok paraszt szemében hős maradt.

Sok forrás szerint Bryantnak harmonikus kapcsolata volt feleségével a korkülönbség ellenére. Hat gyermekük volt: négy lányé s két fiú. Lányait helyi nemesekhez adta feleségül, míg fiai közül Eurenic, az idősebb harcolásra és uralkodásra volt nevelve, míg a fiatalabbik Cairbrét testi gyengeségei miatt egyetemre küldték, hogy a tudományoknak szentelje életét. Bryant legnagyobb gyengesége a családja iránti szeretete volt: szemet húnyt Eurenic kegyetlensége felett, és abban a tévhitben élt, hogy fiának csak még egy kicsi időre van szüksége ahhoz, hogy készen álljon az uralkodásra. De ez az idő nem adatott meg neki: uralkodásának 27. évében halt meg, saját privát könyvtárában, mikor ráesett egy könyvespolc, megölve miközben ő egy régi kódexet keresett mely Nagy Fathred törvényeiről szólt.

Sokan úgy gondolták, hogy Eurenic követné a trónon, bár később sokan megjegyezték hogy ez a dinasztia végét jelentette volna. Felesége Mythela újra átvette a hatalmat Bryant halála után, és ő volt az, ki hónapokig tartó csatározások után jóvá tette a dolgokat, a trónt Cairbrének adva. Eurenic ezután még kétszer fellázadt a Cairbré-rezsim ellen, és a második alkalom után megvakítatták.

Külpolitikája

Bryant király derbit játszik Cairi dragoci királynővel

Bryant Cael'mus fróturni király, Cairi dragoci királynő valamint Borró artabürrói herceg kortársa és személyes barátja volt, jó kapcsolatokat ápolva velük nem csak mint államfő, hanem mint magánszemély. A Bryant uralkodása alatt kialakuló Etrandi stabilitás Etranddal való kereskedelemre ösztönözve a három másik országot, ezzel is tovább erősítve Etrand gazdaságát.

Bryant külpolitikáját sokan unortodoxnak tartották, mert nem csak hogy kereskedett, hanem még követségeket is építettett a sötételf klánoknál, főleg a Dhaeraow Loominnál. Mindent egybe véve, a királynak az volt a szándéka, hogy Keldorn kivételével minden Artograchi állammal jó kapcsolatokat építsen ki. Minden próbálkozása ellenére viszont Etrand és Neressa közt hideg maradt a kapcsolat az etrandi szemszögből, bár a neressaiak etrandhoz semlegesen viszonyultak. Neressa császára, Terkemish nem akart barátságot kötni az etrandi királlyal, megtagadta a királlyal vagy bármely diplomatájával való személyes találkozást, helyette csak szószólóival találkozhattak Bryant emberei. Egyesek szerint Terkemish ezt ellenszegülésből tette, hisz a többi uralkodó tettét lehetséges hogy Etrandnak való meghajolásként interpretálta - mások úgy hiszik, hogy ez annak a bizonyítéka, hogy a császár halott, hisz a császári udvaron kívül évszázadok óta senki se látta.

Megítélései

Pozitív

Bryant megítélése főleg pozitív. Gazdasági reformjai jólétet hoztak Etrandnak. Véget vetett a "késő Tondbertida dekadenciának", valamint igazságos királynak tartják jogi reformjai miatt is, például bevezette az ártatlanság vélelmét. Mindezek mellett egy nagyon hatékony diplomatának is tartották, hiszen szinte egész Artogracchal jó viszonyt ápolt, egy külföldi országgal sem háborúzott uralma alatt.

Negatív

Bár nem szívesen beszélnek róla még a történészek sem, sokak szerint Bryant uralma nem volt egészen tökéletes - például sokan Bryant toleráns valláspolitikáját okolják azért, hogy Cairi dragoci királynő felbátorodott és elkezdett naturalista hittérítőket küldeni Etrandba, ahonnan később Bryant örököse, Cairbré kiűzette őket, történelmi mélypontra hozva nem csak Etrand és Dragoc kapcsolatait, hanem a Titanius egyház és a Naturalista kultusz egymás való viszonyát is.

Vannak, akik szerint Bryant proto-szekularista politikája nem csak hogy kudarc volt (lásd az előbbi bekezdést), hanem önkényes is (a királyi hatalom növelése az egyház rovására), valamint értelmetlen is, hiszen a vallásosabb örökösei sorra visszavonták az egyház hatalmát korlátozó reformjait. Sokak szerint a szekularista politika valódi hatása a várt hatása ellentéte volt, és a vallások közti egyenlőségben való hit terjesztése helyett inkább egy egész generációt lökött a vallási fundamentalizmus felé, és később ebből a generációból kerültek ki az ország új vezetői.

Bryantot talán nem csak politikája, hanem személyes élete miatt is lehetne kritizálni - uralkodása alatti életének nagyrészét halála után meghamisították. Az a Bryant, aki hűséges volt feleségéhez és harmonikus kapcsolatban élt vele, valószínűleg sohasem létezett, vagy csak féligazság - a valódi Bryantnak nagyon sok szeretője volt (több mint valószínű hogy köztük Pirothea Nelvarryl is), nő és férfi egyaránt. A király élete legvégén főleg a kisfiúk és lányoknak öltöző fiúk felé kezdett el erősen vonzódni. Mivel a homoszexualitást és pedofíliát tiltja a Titanista vallás, ezért mindez titokban maradt, majd örököse Cairbré cenzúráztatta Bryant életrajzait. Bármely bizonyíték amely azt támasztaná alá, hogy Bryant nem heteroszexuális volt, a pusztulásba lett cenzúrázva.

Trivia

  • Bryant biszexuális volt, és élete későbbi részeiben a kisfiúk - főleg lányoknak öltöző kisfiúk - lettek a kedvecei.
  • Bryant barna szeműnek és fekete hajúnak született. 45-50 éves korában szemszíne zöldre változott.
  • A Morshu malmának csatájában, Bryant heréit eltalálta egy számszeríjvessző. Hereric Kyllern püspök gyógyította meg.

Lásd még